Stresszhormonok és a jóga

Stressz, ki ne ismerné ezt az érzést?

Sajnos a mai rohanó világban, korunk legnagyobb betegsége. Elkerülni nem nagyon tudjuk, de kezelni már annál inkább.

Valamennyi stresszre szüksége van az élő szervezetnek ahhoz, hogy fenntartsa aktivitását. Selye János világhírű stressz kutató, a hasznos stresszt eustressznek, a károsat distressznek nevezte el. Nagyon nehéz azonban e kettőt egymástól elválasztani. Amikor stresszről beszélünk, a distresszt értjük alatta.

Distressz: krónikus stressz, túl hosszú ideig fennálló, vagy túl gyakran ismétlődő. A szervezet nem képes reagálni az őt ért stresszre. 

Krónikus stressz hatására számos pszichoszomatikus betegség is kialakulhat: krónikus fáradtság, magas vérnyomás, szorongás, fásultság, agresszió, depresszió, pajzsmirigy-túlműködés, álmatlanság, irritábilis vastagbél szindróma, szívinfarktus, egyes bőrbetegségek, impotencia, valamint alkoholizmus, kábítószerfüggés, pszichoneurózisok, pánikbetegség, rák és még sorolhatnánk a többit. 

A stressz gátolja az immunrendszer működését, a krónikus stressz lehetőséget teremt a bakteriális és vírusfertőzésekre, és ezek szövődményeire. Tartós nyomás következtében zavar támad a központi irányításban. A stresszhormonok szintje a vérben külső inger híján is magas maradhat. Manapság a fizikai stressz mennyisége csökken, közben a pszichés stresszé nő.
Számos kutatás kimutatta, hogy a stresszhormonok emelkedése összefügg a daganatos betegségek kialakulásával.

Stresszhormonok a mellékvese velőállományának hormonja, az adrenalin, noradrenalin és a kortizon.

Egy kis anatómia.
Mellékvese: az anyagcsere ütemét és a testet veszélyhelyzetre vagy stresszre felkészítő mirigy.
A vesék felső részén helyezkednek el.
Rétegei:
- Kéregállomány: három rétegből épül fel. Három hormoncsoportot termelnek. Összefoglaló néven szteroid hormonok.
1. mineralocortikolid csoport: a szervezet elektrolit szintjét szabályozza. Ide tartozik az aldoszteron, vízháztartást szabályozza.

2. glukocorticold csoport: szénhidrát és a fehérje anyagcserét szabályozza. Legfontosabbak a cortisol és a corticosteron. Feladatai: anyagcsere és a „stresszreakció” szabályozása.

3. szexualszteroid csoport: Szexuális működést befolyásoló csoport. Ide sorolhatjuk az androgén hormont.

- Velőállomány: adrenalin és a noradrenalin. Stimuláló hatásúak.

Hogyan csökkentheti a stresszt, aki jógázik?

A légzőgyakorlatok közvetlenül hatnak az idegrendszerre. Ha megváltoztatjuk a légzést, a mentális folyamatok is megváltoznak.
Belégzés: szimpatikus tónusba hozza az idegrendszert, és ezzel az egész szervezet működését megváltoztatja. Izgalmi állapot. Hosszantartó belégzés, frissítő jellegű, éberséget fokozza, vérnyomás enyhén emelkedik.
Kilégzés: paraszimpatikus, nyugalmi állapot, ellazultság jellemzi. Nyújtott kilégzés a feszültségek feloldásához, a vérnyomás csökkenéséhez, az izmok ellazulásához vezet.
Légzésvisszatartás: paraszimpatikus hatású, nyugtató, stresszoldó.

Fontos, hogy ne erőltessük a légzőgyakorlatot, mert akkor az ellenkező hatást válthatjuk ki.

Próbáljuk csak ki egy feszült helyzetben, milyen jól esik egy hosszú mély kilégzés, vagy egy nagy sóhajtás.

Jógaórán többféle légző gyakorlattal is találkozhatunk, felsorolnék párat a teljesség igénye nélkül.

Váltott orrlyukas légzés, összehangolja a jobb és bal agyfélteke működését, kiegyensúlyozza az idegrendszert. „HA” légzés, idegerősítő légzés, „sziszegő”, teljes jógalégzés, hasi légzés, stb.

A relaxáció szintén egy stresszcsökkentő módszer. Általában óra végén alkalmazzuk, amikor már túl vagyunk az ászanákon. Fizikai megterhelés után a test könnyebben tud ellazulni. Relaxáció alatt magunkat töltjük energiával. A relaxáció pszichikai alvás, ébrenlét és az alvás határán van, teljes tudati, érzelmi, és fizikai pihenés. Az agy elektromos tevékenységei és a tudatállapotok összefüggnek egymással. Az agy elektromos hullámokat termel. Alfa, béta, delta, théta hullámokat. Ezek mindig jelen vannak.
Relaxáció alatt az alfa hullámok jellemzők, 9-13 Hz között van, 2 agyfélteke azonos intenzitással dolgozik, nincs időérzék.
Éber állapotban 14-30 Hz (béta hullámok) közötti rezgés van, a bal agyfélteke az aktívabb, a gondolkodásért felelős. Álmodás idején a théta hullámok, mély alvásban a delta hullámok a dominánsak. Amikor ébren vagyunk, percenként 4500 inger éri a szervezetet az érzékszerveken keresztül, pl. a szaglás, az ízlelés, a látás, a tapintás, a hallás. Relaxáció alatt csak a hallás marad meg. Ekkor befelé fordulunk (Patanjali jóga szútráiban ez a pratjahára), az elme valamelyik központra fókuszál, a vér és az energia odaáramlik. A feszültség csökken, az elme tiszta lesz, a gondolatok erőteljesebbek lesznek. Létrejön a teljes fizikai, mentális és érzelmi relaxáció.

Egy személyes példámat írom most le, ami engem meggyőzött a jóga stresszoldó hatásáról:
Jómagam 2007-ben találkoztam először a jógával, kismama jóga órán voltam, 30. hét, nagy pocak. Akkoriban elég zaklatott volt a munkahelyem, irodában dolgoztam és épp az utódomat tanítottam be. Hát, nem volt könnyű felfogása az utódomnak, és már a nap végére nagyon ideges lettem. De tényleg! Rohantam a jógaórára, az óra alatt kezdtem megnyugodni, a relaxáció, az ászanák, a légzőgyakorlatok együtt megtették a hatásukat. Az óráról kijövet végtelen nyugalom és béke érzése öntött el, teljesen kicserélődtem. Legszívesebben mindent embert megöleltem volna, aki szembe jön velem. Ezt az érzést soha nem fogom elfelejteni.

Namaste :)