Stressz,
ki ne ismerné ezt az érzést?
Sajnos a mai rohanó világban, korunk legnagyobb
betegsége. Elkerülni nem nagyon tudjuk, de kezelni már annál inkább.
Valamennyi stresszre szüksége van az élő
szervezetnek ahhoz, hogy fenntartsa aktivitását. Selye János világhírű stressz
kutató, a hasznos stresszt eustressznek,
a károsat distressznek nevezte el.
Nagyon nehéz azonban e kettőt egymástól elválasztani. Amikor stresszről
beszélünk, a distresszt értjük alatta.
Distressz: krónikus stressz, túl
hosszú ideig fennálló, vagy túl gyakran ismétlődő. A szervezet nem képes
reagálni az őt ért stresszre.
Krónikus
stressz hatására számos pszichoszomatikus betegség is
kialakulhat: krónikus fáradtság, magas vérnyomás, szorongás, fásultság,
agresszió, depresszió, pajzsmirigy-túlműködés, álmatlanság, irritábilis
vastagbél szindróma, szívinfarktus, egyes bőrbetegségek, impotencia, valamint
alkoholizmus, kábítószerfüggés, pszichoneurózisok, pánikbetegség, rák és még sorolhatnánk a többit.
A stressz gátolja az immunrendszer működését, a
krónikus stressz lehetőséget teremt a bakteriális és vírusfertőzésekre, és ezek
szövődményeire. Tartós nyomás következtében zavar támad a központi
irányításban. A stresszhormonok szintje a vérben külső inger híján is magas
maradhat. Manapság a fizikai stressz mennyisége csökken, közben a pszichés
stresszé nő.
Számos kutatás kimutatta, hogy a stresszhormonok emelkedése összefügg a daganatos
betegségek kialakulásával.
Stresszhormonok a mellékvese velőállományának
hormonja, az adrenalin, noradrenalin és a kortizon.
Egy kis anatómia.
Mellékvese: az anyagcsere ütemét és
a testet veszélyhelyzetre vagy stresszre felkészítő mirigy.
A vesék felső részén helyezkednek el.
Rétegei:
- Kéregállomány: három rétegből épül fel. Három hormoncsoportot termelnek.
Összefoglaló néven szteroid hormonok.
1. mineralocortikolid csoport: a szervezet elektrolit szintjét szabályozza. Ide
tartozik az aldoszteron, vízháztartást szabályozza.
2. glukocorticold csoport: szénhidrát és a fehérje
anyagcserét szabályozza. Legfontosabbak a cortisol
és a corticosteron. Feladatai:
anyagcsere és a „stresszreakció” szabályozása.
3. szexualszteroid csoport: Szexuális működést befolyásoló csoport. Ide
sorolhatjuk az androgén hormont.
-
Velőállomány: adrenalin és a noradrenalin. Stimuláló
hatásúak.
Hogyan csökkentheti a stresszt, aki jógázik?
A légzőgyakorlatok
közvetlenül hatnak az idegrendszerre. Ha megváltoztatjuk a légzést, a
mentális folyamatok is megváltoznak.
Belégzés: szimpatikus tónusba hozza
az idegrendszert, és ezzel az egész szervezet működését megváltoztatja. Izgalmi
állapot. Hosszantartó belégzés, frissítő jellegű, éberséget fokozza, vérnyomás
enyhén emelkedik.
Kilégzés: paraszimpatikus, nyugalmi
állapot, ellazultság jellemzi. Nyújtott kilégzés a feszültségek feloldásához,
a vérnyomás csökkenéséhez, az izmok ellazulásához vezet.
Légzésvisszatartás: paraszimpatikus
hatású, nyugtató, stresszoldó.
Fontos, hogy ne erőltessük a légzőgyakorlatot, mert
akkor az ellenkező hatást válthatjuk ki.
Próbáljuk csak ki egy feszült helyzetben, milyen jól
esik egy hosszú mély kilégzés, vagy egy nagy sóhajtás.
Jógaórán többféle légző gyakorlattal is
találkozhatunk, felsorolnék párat a teljesség igénye nélkül.
Váltott orrlyukas légzés, összehangolja a jobb és bal agyfélteke működését,
kiegyensúlyozza az idegrendszert. „HA” légzés, idegerősítő légzés, „sziszegő”, teljes
jógalégzés, hasi légzés, stb.
A relaxáció szintén
egy stresszcsökkentő módszer. Általában óra végén alkalmazzuk, amikor már túl
vagyunk az ászanákon. Fizikai megterhelés után a test könnyebben tud ellazulni.
Relaxáció alatt magunkat töltjük energiával. A relaxáció pszichikai alvás, ébrenlét
és az alvás határán van, teljes tudati, érzelmi, és fizikai pihenés. Az agy
elektromos tevékenységei és a tudatállapotok összefüggnek egymással. Az agy
elektromos hullámokat termel. Alfa, béta, delta, théta hullámokat. Ezek mindig
jelen vannak.
Relaxáció alatt az alfa hullámok jellemzők, 9-13 Hz között van, 2 agyfélteke
azonos intenzitással dolgozik, nincs időérzék.
Éber állapotban 14-30 Hz (béta hullámok) közötti rezgés van, a bal agyfélteke
az aktívabb, a gondolkodásért felelős. Álmodás idején a théta hullámok, mély
alvásban a delta hullámok a dominánsak. Amikor ébren vagyunk, percenként 4500
inger éri a szervezetet az érzékszerveken keresztül, pl. a szaglás, az ízlelés, a látás, a tapintás, a hallás. Relaxáció alatt csak a hallás marad meg. Ekkor
befelé fordulunk (Patanjali jóga szútráiban ez a pratjahára), az elme
valamelyik központra fókuszál, a vér és az energia odaáramlik. A feszültség
csökken, az elme tiszta lesz, a gondolatok erőteljesebbek lesznek. Létrejön a
teljes fizikai, mentális és érzelmi relaxáció.
Egy személyes példámat írom most le, ami engem
meggyőzött a jóga stresszoldó hatásáról:
Jómagam 2007-ben találkoztam először a jógával, kismama jóga órán voltam, 30.
hét, nagy pocak. Akkoriban elég zaklatott volt a munkahelyem, irodában dolgoztam
és épp az utódomat tanítottam be. Hát, nem volt könnyű felfogása az utódomnak, és
már a nap végére nagyon ideges lettem. De tényleg! Rohantam a jógaórára, az óra
alatt kezdtem megnyugodni, a relaxáció, az ászanák, a légzőgyakorlatok együtt
megtették a hatásukat. Az óráról kijövet végtelen nyugalom és béke érzése
öntött el, teljesen kicserélődtem. Legszívesebben mindent embert megöleltem
volna, aki szembe jön velem. Ezt az érzést soha nem fogom elfelejteni.
Namaste :)